A játékszer

Az okosok azt jósolják, hogy vége a "vénasszonyok nyarának", s azt hiszem, így november közepén most hinni fogok nekik. Ideje elpakolni a nyári ruhákat, és épp itt az ideje egy komoly leltárnak a cipősszekrényben. Ilyenkor fájó szívvel intek búcsút a kedvenc nyári balerina cipőmnek, a már lassan 5 éve nyúzott strandpapucsomnak, és igen, az idei szívszerelmemnek, legújabb szerzeményemnek: a tűzpiros tűsarkúmnak is. Szép álmokat kincsem, aludj jól! :*

Ez a cipő vonzza a tekinteteket, varázsereje van: ha néha önbizalom hiányos állapotban ébredek, akkor Őt választom ki az aznapi lábbelinek, s mire betoppanok az irodába, már-már istennőnek érzem magam. Persze, tudom, hogy nem a cipő tehet róla, de valahol mégis! Nem miatta rázódik helyre az önbizalmam, hanem a sok kedves mosolytól, melyek a férfiak szája sarkában húzódnak meg, mikor meglátnak. Hölgyeim! Mindig szükségünk van nyakatekert bókokra? Az időnként unalmasnak vélt "De csinos vagy ma!" és ehhez hasonló mondatokra? Nem! Néha nem esik jobban egy huncut mosoly? Egy csillogó szemű kacsintás? Na ugye! ;-)

Egy magassarkú cipő többek között magabiztosságot és szexualitást testesít meg.

Ha végigvonulok egy üres folyosón, ahol tegyük fel: egy férfi nekem háttal áll, akkor megfigyelhető, hogy bármit csinál - akár olvas, akár a telefonját babrálja, akár az irodában a nyomtatóra vár -, azt úgy fogja intézni, hogy amint elhaladok mellette, már engem tudjon figyelni. Nem számít senkire: lehet az fiatal, középkorú, idősebb is, lehet rajta szoknya, nadrág vagy épp bokáig érő kabát, ő akkor is meg fogja nézni és várja is, hogy végre a látószögébe kerüljön. Én meg kihúzott háttal, felszegett fejjel és határozottan fogok eltipegni mellette. Miért? Olvass tovább, később kitérek rá. Mindenesetre a lelkemnek ez kedvezni fog, mert Nőből vagyok, szeretek tetszeni. Szeretünk szépek lenni, szeretjük felhívni a figyelmet, s ugyan mi nem egy cipőtől várjuk a csodát, de ha a férfi gondolatai ettől kezdenek el kalandozni, akkor mi is benne vagyunk a játékban. A cipő nem más, mint egy játékszer. Az okos nő meg úgy játszik, ahogyan Ő szeretne. Ő határozza meg a szabályokat, Ő mondja meg, mikor kezdődik a játék és Ő dönti el, miként fejeződik az be.

Sok nő panaszkodik, hogy a párja nem segít a házimunkában. Nem mondom, hogy minden mosogatást közösen kell elvégezni, na de a nagytakarítások idején igenis be kell vonni az erősebbik nemet is. Ha szép szóval nem megy, akkor csináljuk játékosan! Mert ugyebár ha a lakás alapos kitakarítása nem lenne eleve fárasztó, akkor szabaduljunk meg a kinyúlt mackónadrágtól, ugorjunk bele az egyik nem túl féltett tűsarkúba, hogy a házimunka még élvezetesebb legyen...! Bízzatok benne: szívetek választottja azon nyomban ott fog teremni mögöttetek, mihelyst kicsit előre hajoltok a porszívóval, majd 1 perc közös porszívózás (hm, ki minek nevezi... ;-D ) után úgy fog takarítani, mint a kisangyal. A lelkesedését persze az egész művelet alatt fenn kell tartani, a végén viszont nem ér NEM megjutalmazni, hisz a közös munkának közös a gyümölcse! ;-)
(Azért kíváncsi lennék, hogy a nők hány százaléka takarít otthon tűsarkúban, amikor senki sincs körülötte..., de az tény, hogy az egyik leggyakoribb fantáziakép egy csini ruhában tipegő, portalanító bejárónőhöz vezethető vissza.)

A tűsarkú viselése arra kényszeríti testünket, hogy máshogy sétáljunk, máshogyan mozogjanak az izmaink. Megdől a súlypontunk, melynek köszönhetően kihangsúlyozódik női mivoltunk. Megnyújtja lábainkat, melynek hossza kitűnő versenypálya a férfiak erotikus gondolatainak startolásához. Mert a magassarkú szexi...

Nagyon szexi...

De! Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy egészségügyileg mennyire negatív hatása van a lábra, a gerincre, az egész vázszerkezetünkre. Használata közben nagyon könnyen szerezhetünk egy bokaficamot vagy törést; ínproblémákat, térdízületi problémákat és izomgörcsöket okozhat valamint egyéb deformitásokat, elég ha a bütyköket vagy a kalapácsujjat említem meg.

Én meghagyom a magassarkú cipőimet azokra a napokra, amikor úgy érzem, igazán szükségem van rájuk, vagy akkora, amikor igazán Nőként ébredek. Mindig a Te döntésed legyen, milyen lábbelit viselsz és ne akarj megfelelni bizonyos társadalmi elvárásoknak, divathullámnak, vagy a barátnők piszkálódásainak.

És most Te, drága piros cipellőm, aludj jól, neked meg, te hétalvó térdcsizma... Jó reggelt kívánok!

"Adj egy lánynak egy megfelelő cipőt, és meg tudja hódítani a világot."

Üdv,
L.Lavender